|
Környezetvédelmi füzetek
Integrált minőség-és környezetközpontú irányítási rendszer
Integrált minőség-és környezetközpontú irányítási rendszer
A Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zrt. a működését, 2000. december 14-én kezdte meg.
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata három céget - a Pécsi Közüzemi Rt., a Városi Vagyonkezelő Kft., valamint a Piac-és Vásárigazgatóság - összevonva olyan szervezetet kívánt létrehozni, mely többek között hatékonyan, eredményesen és költségérzékenyen látja el a város közüzemi feladatait, a megelőző éveknél magasabb színvonalon, a minőség teljes körű garantálásával úgy, hogy kiérdemelje a Pécs város lakosságának, a Társaság munkavállalói és a Tulajdonosai megelégedettségét.
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008. május 08-i közgyűlése a 221/2008.(05.08.) számú közgyűlési határozatával döntött a Pécs Holding Városi Vagyonkezelő Zrt. létrehozásáról. Tehát a PVV Pécsi Városüzemelési Zrt. a továbbiakban, a fenti néven, mint törzsház konszern szervezet működik. A társaság teljes neve: Pécs Holding Városi Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Rövidített neve: Pécs Holding Zrt.
A Holding tagjai a Cégközlemények menüpont alatt érhetők el.
A részvénytársaság feladata, hogy a tulajdonában lévő ingatlanokat, illetve épített környezetet - a 2000 éves város történelmi, kulturális, építészeti hagyományait mindenkor szem előtt tartva - folyamatosan fejlessze, ápolja. A Pécs Holding Zrt. mint a városkép fontos letéteményese, gondozója, az itt lakók kényelme, nyugalma és jó közérzete érdekében végezi tevékenységét, egy esztétikus, emberbarát, tiszta, rendezett városért.
Cél, magas szintű vagyonkezelés és vagyonnövekedés mellett biztosítani a feltételeit egy színvonalas városüzemeltetésnek. A Pécs Holding Zrt. állást foglalt a minőség-és környezetbarát tevékenység mellett, amely biztosítja a minőségi szolgáltatások és munkakörülmények, valamint a gazdaságos működés megteremtésének és folyamatos javításának feltételeit. A Társaság vezetése mindezek eléréséhez szükségesnek tartotta az MSZ EN ISO 9001:2001 minőségirányítási és az MSZ EN ISO 14001:2005 környezetközpontú irányítási rendszerek bevezetését, a szabvány előírásainak való megfelelést, és ezáltal a tanúsítás megszerzését. Az integrált irányítási rendszer bevezetésével kívánt a Társaság megfelelni a fogyasztói, a tulajdonosi és a jogszabályi követelményeknek.
A folyamatleírások, utasítások szabályozzák a felelősség és hatásköröket, ami előfeltétele a korrekt, precíz munkavégzésnek, és ami a rendszer átláthatóságot eredményezi.
Az így szakszerűen kialakított folyamatok hozzájárulnak a dolgozók minőségibb munkavégzéséhez, ami a korábbi munkamódszerekben, stílusokban is változást eredményez.
A városüzemelési feladatokat külső vállalkozókkal végeztetjük.
Célunk, hogy a vállalkozók minőségi, műszaki munkavégzését egyre jobban számon kérjük, folyamatosan ellenőrizzük. A forrásaink szűkösek, ezért tartalékokat a vállalkozók minőségi munkavégzésben kell keresnünk. Vállalkozóinktól megköveteljük a minőségi, környezetvédelmi követelményeinknek megfelelő munkavégzést.
A szolgáltatási folyamat során kötelezettséget vállaltunk a környezetkímélő irányok megvalósítására, a káros hatások folyamatos csökkentésére és ezeket a vállalásainkat megfogalmaztuk minőség-és környezetpolitikai nyilatkozatunkban is.
Társaságunk felkészült az üzemzavarok, vészhelyzetek kezelésére, programot készített a hulladékok szelektív gyűjtésére és elhelyezésre, a veszélyes hulladékok megfelelő tárolására, a talaj és a levegő szennyezésének csökkentésére.
Valljuk, hogy a tanúsítás megszerzése egy éltre való elkötelezettséget jelent a minőségi munka mellett.
Minőségirányítási rendszer
A minőségügyi rendszer szempontjait, követelményeit az MSZ EN ISO 9001:2001, a környezetvédelmét az MSZ EN ISO 14001:2005 nemzetközi szabványsorozat foglalja magában.
A szabványok alkalmazása rendszerszemléletet hoz a működésbe teljes vállalati szinten, amely ugyanakkor a nemzetközi normáknak is megfelel.
A cél nem a termék, szolgáltatás megfelelősségének a bizonyítása, hanem annak, hogy a teljes rendszer olyan szabályozottan működik, hogy csak jó minőségű termék, szolgáltatás hagyhatja el azt.
Az illetékességek, felelősségek, hatáskörök egyértelmű tisztázása és rögzítése a vezetőségnek és a dolgozóknak egyaránt fokozott biztonságot jelent. A munkatársaknak ugyan fokozottabb felelősséggel kell munkájukat végezni, de a visszakövethetőség révén bárkin csak a saját hibája kérhető számon, más mulasztása nem.
A minőségirányítási rendszerek eredetileg a katonaság, az atomenergia hasznosítása és a repülés területén alakultak ki, ahol a biztonság központi probléma. Azokon a területeken, ahol a hagyományos műszaki ellenőrzés módszerei nem nyújtottak kellő biztonságot, olyan rendszert kellett kiépíteni, amely nem elégszik meg a végellenőrzéssel, hanem méréses gyártásközi ellenőrzések bevezetésével, minden eltérést idejében észrevesz és kiküszöböl.
Az így bevezetett minőségszabályozást a gyártás minden műveletére és segédműveletére kiterjesztették, továbbá gondoskodtak a teendők és a mért eredmények dokumentálásáról, hogy a rendszert ellenőrizhetővé tegyék. Így olyan módszert hoztak létre, amely gyakorlatilag minden hibát kellő időben ki tud szűrni.
Minőségirányítási rendszer bevezetésének mi lehet a célja
I.) Egy sikeres vállalkozás létrehozása, melynek ismertető jelei:
- elégedett lakosság,
- motivált munkatársak,
- átfogó minőség,
- előre mutató fejlesztések.
II.) A folyamatok szabályozása: tisztázott, nyomonkövethető, dokumentált működést eredményez.
III.) Felelősség, feladatok, hatáskörök definiálása: rendteremtés, megszűnnek a rögtönzések, a felelősség tologatások.
IV.) Folyamatos fejlesztés: helyesbítő, megelőző tevékenységek lépnek életbe, melyek hatása is vizsgálatra és beépítésre kerül (visszacsatolás révén). A hibák kutatása, a folyamatos jobbítás, javítás feladattá válik.
Mit eredményezhet
I.) A szervezettség vevői bizalmat eredményez.
II.) A hiba okok feltárása, kijavítása, megelőzése következtében javuló szolgáltatás jobb minőséget eredményez, mely növeli a vevői elégedettséget.
III.) A dokumentált működés miatt a dolgozói elégedettség nevekedése várható (mindenki tudja miért felel, mi a dolga).
IV.) A szervezettség következtében nő a hatékonyság, gazdaságosság érhető el, nő a tulajdonosi elégedettség.
Környezettudatos vállalatirányítás
Az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány környezetközpontú gondolkodás és-szemlélet szerinti környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) jellemzői a rendszerelvűség, a, valamint az, hogy bevezetése a vállalatok, intézmények számára nem kötelező.
A rendszerszabvány kiemelten kezeli a környezeti tényezők és hatások azonosítását, felügyeletét, kibocsátások felügyeletét, a kommunikációt, a környezetközpontú gondolkodás tudatosítását, ezek mellett követelmény a folyamatos ellenőrzés, valamint az állandó javulás, a fejlesztés biztosítása.
A környezettudatos irányítási rendszer a környezettudatosság vállalati szintű megvalósítása.
Környezettudatos vállalatirányításon a vállalat azon tevékenységeinek kezelését, kézbentartását értjük, amelyek hatással voltak, vannak, vagy lehetnek a környezetre.
Célja a természeti erőforrások megóvása, a szennyezések, kibocsátások, környezeti kockázatok csökkentése, a tevékenységből eredő környezeti hatások csökkentése, a környezeti teljesítmény folyamatos javítása, a dolgozók és a környéken lakók egészségének megőrzése.
Környezetközpontú irányítási rendszer bevezetésének mi lehet a célja
-anyag-és energia felhasználás csökkentése,
-szennyezőanyag kibocsátás csökkentése,
- hulladék keletkezés csökkentése,
- hulladék újrafelhasználás javulása,
-környezet biztos üzemeltetés feltételeinek kialakítása (kockázatcsökkentés), a környezetszennyezéssel járó balesetek megelőzése,
- környezetért viselt felelősségek egyértelmű meghatározása,
- a cég társadalmi és piaci megítélésnek javulása,
-az irányítás és eljárások átláthatósága,
- környezeti előírásoknak, jogszabályoknak való megfelelés.
Mit eredményezhet
-Gazdasági szempontok: az anyagfelhasználás, energia-, és vízfogyasztás ésszerűsítésével, racionalizálásával, újrahasznosítással csökkenthetjük a költségeket.
-A hulladék, szennyvíz és légnemű kibocsátások mennyiségének és veszélyességének, egészségkárosító voltának csökkentése nemcsak a környezet javát szolgálja, de leszorítja a bírságokat, ártalmatlanítási kiadásokat is.
-Hatósági kapcsolatok: a KIR alkalmazása általában javítja a támogatásokhoz, kedvezményes forrásokhoz való hozzájutás esélyeit.
-A jövő közbeszerzése: egyre több közintézmény követeli meg beszállítóitól, hogy bizonyítsa környezettudatosságát.
-A vállalt piaci értéke: a KIR alkalmazása növeli a cég piaci érték.
-Az irányítás korszerűsítése: a KIR támogatja az adatok gyűjtését, értékelését.
-Gyermekeink és a fenntartható fejlődés: az eljövendő generációk életfeltételeinek és életminőségének megóvása.
A KIR alkalmazásával a cég úgy alakítja, irányítja tevékenységét, hogy az egyre kisebb terhelést jelentsen az emberekre és a környezetre és dolgozóit ösztönzi a környezet-, és egészségkímélő magatartásra.
A KIR jellemzői:
-a tanúsítás nem kötelező,
- környezeti jelentés közzététele önkéntes alapon történik,
-folyamatos fejlesztésre elkötelezettség,
-szabványosított irányítási rendszer,
-középpontjában a szennyezés megelőzése áll,
-audit 1-3 évenként,
-a környezeti hatások felmérésének a módszere szabadon választható.
A rendszer alapkövetelménye, a környezeti teljesítmény és a KIR folyamatos javítása.
A környezetközpontú irányítási rendszer szabályozása dokumentációs rendszer keretében történik.
A Pécs Holding Zrt. integrált minőség-és környezetközpontú irányítási rendszere kiépítésének a lépései:
2001 |
A vezetés elhatározása a rendszerépítésre, az Igazgatóság jóváhagyása |
2002. jan. 3. |
Szerződéskötés |
2002. jan |
Vezetőség felkészítése |
2002. febr. |
Helyzetfelmérés |
2002. márc. |
Helyzetfelmérés értékelése |
2002. márc. |
Ütemterv készítés |
2002. márc. |
Folyamatok meghatározása, folyamatgazdák kijelölése, teamek alakítása a munkavégzéshez |
2002. márc. |
Oktatások a rendszer kiépítésével kapcsolatban |
2002. márc.13. |
Minőség-és környezetpolitika megfogalmazása |
2002. ápr. |
Folyamatok pontosítása, alap és támogató folyamatok megfogalmazása |
2002. ápr. |
Hatásköri mátrixok készítése, munkakörönkénti feladatok definiálására |
2002. máj. |
Kapcsolódó jogszabályok, szabványok összegyűjtése |
2002. márc. - júli. |
Dokumentációs rendszer kiépítése |
2002. júli.24. |
Kézikönyv elkészítése |
2002. ápr. -júli. |
Folyamatleírások elkészítése |
2002. máj. - júli. |
Harmadik színtű utasítások elkészítése |
2002. júli. |
Formanyomtatványok, űrlapok összegyűjtése, bizonylati album készítése |
2002. júli. |
A rendszer oktatása a munkatársaknak |
2002. aug.1. |
Dokumentumok hatályba léptetése, rendszer bevezetése |
2002. aug. |
2002. évi célok, programok meghatározása |
2002. okt. |
Belső auditorok képzése |
2002. nov.- dec. |
Belső auditok |
2003. jan. |
Helyesbítő tevékenység |
2003. febr. |
Vezetőségi átvizsgálás |
2003. febr. |
Felső vezetés számára ráhangoló tréning |
2003. febr. |
Rendszer átvizsgálás (tanácsadó végzi) |
2003. márc. - máj. |
Helyesbítő tevékenység |
2003. márc.13. |
Minőség-és környezetpolitikai nyilatkozat módosítása |
2003. márc. |
2003. évi célok és programok meghatározása |
2003. máj. |
Vezetőségi átvizsgálás |
2003.máj. |
Elő audit |
2003. jún. |
Helyesbítő tevékenység |
2003. jún. |
Tanúsítási audit |
|
Belső auditok |
|
Helyesbítő tevékenység |
|
Vezetőségi átvizsgálás |
2004. jún. |
Felügyeleti audit |
|
Belső auditok |
|
Helyesbítő tevékenység |
|
Vezetőségi átvizsgálás |
2005. nov. |
Felügyeleti audit |
|
Belső auditok |
|
Helyesbítő, megelőző tevékenység |
|
Vezetőségi átvizsgálás |
2006. szept. |
Okirat megújító audit |
|
Belső auditok |
|
Helyesbítő, megelőző tevékenység |
|
Vezetőségi átvizsgálás |
2007. okt. |
Felügyeleti audit |
|
Belső auditok |
|
Helyesbítő, megelőző tevékenység |
|
Vezetőségi átvizsgálás |
2008. nov. |
Felügyeleti audit |
|
Belső auditok |
|
Helyesbítő, megelőző tevékenység |
|
Vezetőségi átvizsgálás |
2009. nov |
Okirat megújító audit |
|